Hétközben

Apuci, te hogy tudsz ebben a cipőben járni????

Mivel cipőmágus vagyok, Apáéktól kaptam ezt a szépet

És most bemutatjuk a híres tündérlakot, ahol láthatatlanná válik az aki belép:

Elég sokat tartózkodik itt, főleg mikor indulnánk valahová, azonnal köddé válik a tündérlakban. Ilyenkor égre-földre keressük, majd végül benézünk a függöny mögé, és lám....ott van a kis tündérlány.

Nagyon szeret telefonálni, mindig kéri a mobilt, hogy hívjuk fel Apát. Ilyenkor 1-2 percet beszélgetnek, szépen válaszolgat minden kérdésre.

Igen, Apuci, köszönöm, jól vagyok!

A Barnával is szokott beszélni, az nem megy olyan flottul, mert a Barna még nem beszél olyan folyamatosan, inkább egy-egy szót elejt, majd beáll egy kínos csönd, amit Szonja felold egy frappáns mondattal, pl: Barnaaaa, ott a méki!

A benfenteseknek üzenem, hogy megvan Polly feje!!! Persze azután, hogy tegnap vettünk egy új Pollyt, azonnal meglett a régi feje is, így most 2 Pollyval rendelkezünk, szerencsére nem egyformák... Reméljük az újnak nem lesz olyan egyszerű levenni a fejét, mert egyelőre ezt minden babával eljátssza, az összes kommenista Barbie már amputálva van, az egyetlenegy nyugatnémet tartja magát, mert az rendesen össze van rakva...
És végül néhány új szöveg:
- Ajaci, légyszives nyisd ki a popódat!  (ez azt jelenti, hogy üljek odébb, hogy elférjen mellettem a széken)
- Nagyon finom volt a túró-rudi, köszönöm szépen!
- Barna, gyere, megmutatom a szobámat!
Apja neki: Szonja, miért nem fújod ki szépen az orrod?
Szoszó: Mert még kicsi vagyok!

Hosszú hétvége

Azért lett ez a cím, mert péntektől hétfőig tartott a sok program miatt.
Először is csütörtök este megérkezett Sakka nagyi.
Szombaton átmentünk Luzernbe a sajtfesztiválra, ahova becsatlakozott a Mohos és a Melegh család.
4 gyerek és 7 felnőtt, egy pizzériában találkoztunk velük a folyó parton, mi előtte várost néztünk és sajtot kóstoltunk.

Vasárnap délután bementünk kicsit a városba csak lányok, Andris dolgozott közben, sajnos a hétvégi munka nem ritka errefelé...

Hétfő délután pedig megérkeztek Mohiék és Meleghék egy kis zürichi család látogatásra. A gyerekek nagyon élvezték a pörgést, mindegyik leizzadt, akkora játékban voltak, nagyon jól telt az este.
Eljött az az idő, amikor a bulik már nem a konyhában vannak, hanem a gyerekszobában... olyan képet természetesen nem sikerült csinálni, ahol mind a 4 gyerek egyszerre rajta van, egy van majdnem, de Barna a párna rakás alatt tartózkodik...

Sári és Szonja egymásnak főznek

Barna zsiványkodik-Szonja kér elnézést helyette Sáritól egy puszival

Boti is felébredt a nagy vircsaftra

3 gyerek és Barna a párnák alatt

Boti már vezet, legkisebb gyerek mindenben gyorsabb:-)

Tudod Sári, ő a Hello Kitty babám

Játszóház és duma

Amit eddig nagyon hiányoltam, most szeptembertől megoldódott, mert találtam egy "művházat" nagyon közel hozzánk, ahol rengeteg baba-mama program van, tehát az anyukát nem zavarják el, mint egy gyerek-megőrzőből, hanem ott lehet velük maradni. Javarészt csak külföldi anyukák vannak, mert a svájciak már kb 4 hónapos kortól beadják bölcsibe a piciket és dolgoznak.

Szóval kinéztünk pár foglalkozást, ringató, kreatív játék (szuperjó dolgokkal), angol mondókák és dalok és szépen látogatjuk őket hetente 2-3 alkalommal. Ezek után pedig irány a fedett játszótér, ami ugyanitt van rengeteg játékkal, csúzdával, bringákkal, versenyutóval, stb...Szépen ki lehet fárasztani a gyerekeket. És társaságban vannak, tehát szépen szokják az együtt levést. Mondanom sem kell van egypár "fiúka" (Szonja hívja így őket) akik olyan hisztirohamokat prezentálnak, hogy az valami elképesztő. Mert mondjuk valaki hozzáért a tányérjához, vagy a játékhoz ami épp nála van. Épp egy arab kisfiútól hőkölt hátra tegnap kb 10 másik anyuka, mert olyan üveghangot és rángógörcsöt produkált, hogy komolyan mindenkinek tátvamaradt a szája. Az anyja meg, mivel nem szólhat rá a fiúgyerekre csak zavartan ült a sarokban a klepetusában.

Csak remélem, hogy ezeket a dolgokat nem tanulja el a Csikókám, mindig mondom neki utána, hogy ez nem szép dolog és a fiúka nagyon buta, hogy ezt csinálja, ő meg egyetértően bólogat egyelőre.

A foglalkozások 3-4 CHF-be kerülnek (olcsóbb mint otthon), a játszótér használata teljesen ingyenes. 

Most épp a használt ruhákat pakolom össze, mert szombaton lesz a babaruha-börze, ahova beadom a cuccokat felcimkézve és önkéntesek árulják, nekem csak a pénzért meg a megmaradt ruhákért kell elmennem. Meglátjuk meggazdagszunk-e:-)

Most pár szót a "dumáról". Ezek a minden nap előforduló mondatok:

"Ajaci, kérek szépen multilevet!"  (ez reggel az ágyból hangzik el)
"Ajaci légyszives csináld meg nekem a babakávémat!" (kakaó)

"Köszönöm szépen az ebédet/vacsorát!"

"Egészségedre ajaci!" (tüsszentek)

"Ajaci légyszives hozd nekem ide a cumimat!"

Valahol csöngetnek a házban: "Megjöttek a vendégek!"

Játszótéren fejhangon kiabálva: "Fiúka, ne csináld, az Szonjáé!"

Tegnap érte egy kis baleset a liftnél, így mesélte el Apának: "Képzeld Apuci, becsípte a kezem a lift, na hallllod?"

Folyamatosan szavalja a Boci-bocit, Csiga-biga gyereki, hinta-palinta, és minden nap kiderül, hogy még egy csomót tud fejből, mert mindig tudja folytatni, ha abbahagyjuk valamelyiket.

Este a kádban mossa az állatok fogát: "Mókus, nézz rám! Ne fordítsd el a fejed!"

Persze van még ezer verzió, ami most nem jut eszembe, de majd összegyűjtöm még.

Az új kedvenccel, Hanna babával

Hétvégi program: Magyar Ház és Baden

Most szombaton délelőtt tartotta az itteni Magyar Ház az éves nagy buliját. Ami igazán érdekelt minket, az a Ringató volt, mert arra otthon is szerettünk járni, sőt most is járunk csak a svájci verziójára (erről majd a héten írok bővebben)

Nagyon kedves nénik tartották, sok megszeppent kispajtás vett részt, aztán szépen kezdtek felengedni és a végén még Csikóka is táncra perdült.(ebből is látszik mennyire változik ő is, hiszen régen az elejétől kezdve középen táncolt a gitározó néni mellett, most meg a végén kezdett rá 10 cm-re tőlem...)

Itt már táncol

Ezután a program számunkra be is fejeződött, mert nem a mi műfajunk ez a táncházas, népdaléneklős, aula közepén szoptatós bölcsész szerű brigád, úgyhogy a délutánt a közeli strandon töltöttük.

Vasárnap pedig a Bandi-tours elkalauzolt minket bringával a "közeli" Baden városkába, ami a Limmat folyó partján fekszik, csakúgy mint Zürich. 25-30 km volt odafelé, úgyhogy vissza már 3:0 arányban megszavaztuk a vonatot.

Nagyon szép kisváros, olyan csend volt mintha egy lélek nem lenne az utcán, pedig tele voltak a kávézók és éttermek, mert nagyon szép idő volt. 

Sokit! (csoki)

Belváros 2.

Ezek a képek már vasárnap készültek, délelőtt beszaladtunk a belvárosba nézelődni egy kicsit. Már jópárszor voltunk bent, de még mindig találunk új és gyönyörű helyeket.

Egy igazi körhintára találtunk

Fel kellett ülnünk lovazni

Mint 2 tojás:-)

Thalwil újra és belváros 1.

Nagyon szép időre ébredtünk szombaton, úgyhogy elindultunk bringával a zürichi tó partján lefelé Thalwilbe.

Későn indultunk, úgyhogy ebédelni útközben álltunk meg egy régi gyárból átalakított bisztróban. Fantasztikus jót ettünk, sajnos kép nem készült a kajákról (csak rólunk), de az elégedett képünkből látható az étel finomsága is.

Apuci-puci (új neve van Csikóka által)

Csikóka őfelsége

Aki kijön hozzánk, annak látnia kell ezt a helyet

Az ebéd után egy kicsit tekertünk még és máris Thalwilben voltunk. Nagyon cuki kis strandja van a városkának, a képek magukért beszélnek.

A távolban Zürich

Homokozó a tóban

Az ifjú pár:-)

Csikókánk

Úszáshoz feltűzött hajjal gondolkodik

Hazafelé pedig belecsöppentünk az ún Theater Spektakel-be, ami egy évente megrendezett fesztivál a tó partján, a színház mint intézmény népszerűsítésére szolgál. Természetesen a fő attrakció a magyar break-es csoport volt, készen voltak tőlük a népek. (hogy mi közük van a svejci színjátszáshoz, az nem derült ki, a jattból viszont összetáncikálnak jópár százezret 2 nap alatt).