Szonja névnapja

Múlt héten volt a napja, pontosan május 15-én, de hétközben nem tudtuk beszerezni az ajándékot a hölgyikének, ezért szombaton tartottuk.
Azt találtuk ki, hogy nem játékkal lepjük meg, hanem egy kicsi  kerttel, mert imádja a virágokat és a szép kerteket, úgyhogy arra gondoltunk, hogy telepítünk neki egyet itthon piciben, amit tud majd gondozni és gyönyörködni benne.
A lényege az volt, hogy együtt készítjük el, mert ültetni is imád.
Így indult a dolog:

Anya is segített, hogy necsak egy nagy homokozás, földezés legyen az egészből:

És íme, Szonja kertje:

Nagyon örül neki, símogatja a virágokat (szíve szerint bimbózna és tépkedné a szírmokat, leveleket, de tudja, hogy nem szabad), így csak locsolgat és gyönyörködik benne.

Elkészültünk a terasszal végleg, most már több növény nem fér el, megvettünk egy órás lila-akácot, ettől aztán tiszta dzsungel lett az egész, de nagyon hangulatos.

Délutáni játszó a házunk előtt (a teraszról kaptam le őket, ezért e furcsa szög)

Urnersee

Jó szél, napsütés, irány a tópart! Niklósékkal felkerekedtünk és meg sem álltunk a közeli Urnersee-ig, ahol Laci bácsi surfözött, mi meg tátottuk a szánkat a helyet látván.

Nem volt egyszerű a 3 gyerkőt kordában tartani egy sziklás parton grillezés közben, de azért nagyjából sikerült Sakka segítségével. Volt grillborítás, sziklafalon menetelés, részünkről meg pár Herzinfarkt.

Juli és Vincus

Grill meastro az új szerzeménnyel: mobil grill bringázáshoz

Vincus, aki mindig és midenhol tud fogyasztani

Macskahölgyünk

Zsoma és Vincus ebédelnek

Vincus piknikel (verda a háttérben leszúrva)

Laca békaembernek öltözve, mert a víz 10 fokos volt

Szoszónak annyira megtetszett, hogy a 2 fiú apukája ilyen ügyesen szörfözik, hogy egy fél óra erejéig teljes meggyőződéssel állította, hogy a Laca az ő apukája is és együtt  kiabálta a srácokkal a víz felé, hogy Apaaaaaa!

Anyák napja

Itt egy héttel később van Anyák napja, megleptek a drágáim egy szép virággal, amit Csikó úgy adott át, hogy "Boldog Anyát!".

Vals, 100% Switzerland

Ezen a hétvégén nem indultunk neki a világnak családostul, mert még nincs autónk, plusz az idő sem megfelelő a kiránduláshoz. 5 percig süt a nap, majd utána egy átláthatatlan esőfüggöny fél óráig, aztán megint kisüt a nap és ez így megy már 2 napja.
Andris indult csak neki szombaton céges okokból a svejci vidéknek Fynn-el a kollégájával. VALS-ba kellett menniük, mert itt tör a felszínre a találóan VALSER-nek nevezett ásványvíz, amit a Cola palackoz (úgy mint otthon a Naturaqua-t).
Nagy eseményt rendeztek a faluban, ugyanis a helyiek szavazták meg, hogy mi legyen az a jódli dallam, ami a reklámokban szerepel majd. Jött egy jódlimester és eltrillázott jópár dallamot, amiből aztán a helyiek választottak. A mester a jogdíjból nyugodtan vehet egy szép méretű lakást (a kiköltözésen gondolkodó rokokoknak egy pályaválasztási lehetőség...).
A palackozó a hegytetőn van, ahova egy egysávos szerpentin vezet fel, ha szembejön valaki, tolatás vissza, ja és korlát hellyel-közzel van csak. Mindez 30 km-en át megy így, amit leggyorsabban 1 óra alatt lehet megtenni.
A táj brutál szép, Andris és Fynn úgy érezték magukat, mint két hobbit, akik a gyűrűt viszik.

És a világ végén egy elképesztő hotel, amiben 4 vendégszoba van:

Hosszú hétvége

Mi már pénteken kezdtük, mert én áprilisban még nem dolgoztam péntekenként, ezért Andris is kivette, úgyhogy ma, azaz kedd estig tartott a hosszú hétvégénk.
Nem utaztunk el sehová, mert a Puntot közben eladtuk (brühühü), 2 nap alatt lecsaptak rá és vitték is (persze addig sem unatkoztunk vele, pénteken újra hívtuk a svájci autóklubot, mert majdnem kiesett a bal első kereke menet közben, az utolsó pillanatban álltunk meg, a szervíz nem tette vissza rendesen egyik kereket sem, úgyhogy a múltkori tréfa is emiatt volt, most kiderült). Így autó nélkül most nem vágtunk neki a világnak, plusz spórolás is van, úgyhogy szépen a környéken bringa-túráztunk, vonatoztunk, illetve gyalogoltunk.

Pénteken autó nézés volt a program, szombaton is még délelőtt, majd délután bringával be a bevárosba a Limmat mellé, van ott egy nyitott folyóparti bár, nagyon hangulatos, tele fiatallal. Most épp azzal parádéztak, hogy egy gumikötelet feszítettek a folyó fölé és azon próbáltak átmenni, valakinek sikerült, de akinek nem, az a 10 fokos folyóban landolt. (svejcieknek teljesen természetes hőfok)

Vasárnap itthon maradtunk és mivel nagyon erős szél volt, sárkányt eregettünk egy közeli réten. Csikóka nagyon élvezte, állandóan el akarta kapni a sárkány, rohangált össze-vissza a hatalmas kikerics mezőben, és ha épp földet ért a sárkány, egy tigrisugrással lecsapott rá.

Megvagy!

Sárkány, gyere ide hozzám!

Apa vigyáz nehogy Csikó röptetés is legyen...

Virágok anyának

Kis tornász

Hétfőn elvonatoztunk Luzernbe, vittük a bringákat is, mert ugyan sokszor voltunk már a városban, de a tó körül még nem bringáztunk. Nagyon szuper volt, háttérben a hófödte csúcsok, mi meg a 25 fokban, szép napsütésben. Fényképezőt nem vittünk, mert a bringás pakk így is elég méretes volt, meg Luzernről úgyis jelentettem már.

Ma, azaz kedden bementünk a belvárosba, szépen a főutcán, le a tóhoz, ott pedig egy parkban heverésztünk, Csikóka meg mint a rugóláb meg sem állt. Addig ült nyugton, ami egy jégkrémet fogyasztott, két kézzel szorította a pálcikáját, nehogy leessen, mert akkor vége mindennek. A képek a jégkrém evés után készültek...

A május elseje itt is a munka ünnepe (Tag der Arbeit), de teljes nyugalomban zajlik. A múlt héten már írták az újságok, hogy semmilyen felvonulás, tüntetés nem tolerálható, a rendőrség azonnal szétveri ha valaki erre vetemedne. Egyébként nem is viccelnek, minden utcasarkon a belvárosban egy rohamosztag ül a rendőr furgonban, folyamatosan helikopterek kőröznek, hogy fentről figyeljék az eseményeket. Azért is ilyen radikális a dolog egyébként, mert a svájciak nem tüntetnek (egy étterem teraszán ünneplik a május 1-et kb), a külföldiek, meg tüntessenek otthon. A legtöbbjüket úgysem hívta senki, ha meg ennek ellenére mégis itt vendégeskednek, akkor a vendégségben ne csináljanak ramazurit. Egyébként teljesen logikus elgondolás.