Az új lakásunkkal szemben van egy bölcsi, közel van, hely is van, ami nem utolsó szempont, szimpi mindenki, kedvesek a nevelők, szóval beirattam a Macskahölgyet szeptembertől.
Ma elmentünk megnézni, pont uzsonnaidőkor toppantunk be. A hölgy azonnal elfoglalta helyét az asztalnál, megkínálták uzsonnával és mivel jól nevelt, szépen fogyasztott. (az szerencsére nem derült ki, hogy ha nem kínálták volna meg, egész biztosan valamelyik gyerek kezéből szedte volna ki a falatot mosolyogva) Aztán vegyült, fogócskázott, játszott, a gyerekek nagyon kedvesek voltak vele, jól érezte magát látszólag. Az fel sem tűnt neki, hogy egy negyedórára eltűntem a vezetővel beszélni, annyira tetszett neki, hogy "babákkal" van.
Szeptembertől kezdjük a tervek szerint, én meg októberi kezdéssel próbálok munkát találni, ami ambiciózus terv, mert ezzel az 1 bittel, ami most a fejemben ugrál, nem én vagyok a munkaadók álma, de hátha (Andris szerint higgyem el, hogy vannak még nálam is hülyébbek és azok is dolgoznak). Nemhiába a 2 év otthon lét nem teszi atomfizikussá az embert.
Ja, a bölcsiben sviccer-düccs megy, szóval kénytelen leszek megtanulni, mert különben leshetek mit hablatyol a hölgyike a kispajtásokkal.
Figyeld meg ő hamarabb fogja érteni a S.deutsch-ot, mint Te. Vicces lesz megkérni, h fordítsál már lécci macskanő, h miért szidott le az ovónéni :)
VálaszTörlésHát igen, az egy éve Franciaországban élő barátnőmet is kijavítja a 4 éves gyereke, hogy anyaaaa, azt nem úgy kell ejteni, hogy .... hanem ..... (és itt tökéletes francia kiejtéssel mondja a szöveget). Szegény apukám, mennyit szenvedett, amikor svájci főnöke volt :-) Főleg amikor ideges volt valamiért és elfelejtett érthetően (németül) beszélni :-DDD
VálaszTörlés