Hétköznapok

Nem írtam a héten, mert nem volt semmi történés igazán, de talán így összefoglalva érdekes lehet mivel telnek a napok.

Apa reggel megy dolgozni, 7.54-kor lép ki az ajtón, a vonat 7.59-kor jön és 8.02-kor már Wallisellenben van a pályaudvaron, ahonnét egy nagyobb köpésre van a Cola, pontosan szemben a pályaudvarral. Tehát mondjuk 8.05-kor már az asztalánál ül. Nem utazza szét magát az már biztos. Mondanom sem kell, hogy autóval 15-20 perc lenne az út...

Mi közben készülünk a Spielgruppéba (H-SZ-P) a Macskahölggyel, ami 8.30-tól kezdődik és 11.30-ig tart. Ez egy olyan játszócsoport (elő-bölcsi), ahol max 10 gyerekre van 2 néni, akik játszanak velük és vigyáznak rájuk. Itt is van beszoktatás, mindig egyre kevesebbet maradok ott és szépen eljövök. Még muszáj a környéken kolbászolnom, amig rendesen meg nem szokja, hogy aja nincs ott mindig, mert már egyszer hívtak, hogy hirtelen elpityeredett. Hát ez van, szépen fokozatosan megszereti majd. Egyébként ha épp elfelejtkezik rólam, akkor beszippantja a sok gyerek és a millió új játék, szóval teljesen jól elvan. Érdekes, hogy egy szót sem szól, csak esetleg nevetgél, mert érzi, hogy ez nem az ő nyelve. Ahogy megjelenek, rögtön leadja nekem mi volt addig. Így hangzik: Aja! Baba, tapti, hamija, vava, báp, bibi, ott, hdgzrfhsdjncsdjbfcdjrlakja cica!!! Minden világos.

Én ezalatt happyness shoppingon vagyok, amit jobb híján a COOP-ban végzek, de órákat tudok itt is eltölteni, az idő megszűnik teljesen, bódult állapotba kerülök. Erre még rájön a nemrégiben felfedezett Ázsia bolt, ahol egész egyszerűen mindent meg lehet venni, amivel Kínában, Japánban, Vietnámban és Thaiföldön főznek. Fűszerek, gyümölcsök, zöldségek, tészták, szószok, ecetek, olajok, csípős paprikák, egyszerűen minden. Elvétettem azt a hibát, hogy benéztem a hűtőpultba...majdnem elájultam a látványtól...olyan halak és lények, amiket a cunami hozott a partra anno.

Ezután felszedem a Macskát, még kicsi játszótér, aztán irány haza "hamijázni". Utána alvás, majd 4 körül újra játszótér, ilyenkor már sokan vannak, mert minden gyereket bölcsi és ovi után kihoznak a szülők legelni még egy kicsit. Na ez aztán az igazi Noé bárkája, afrikai fekete, török, japán, kínai, lengyel, német, orosz, olasz, indiai, egyszerűen mindenféle népek vannak. 

Ezután haza, és várjuk apát. Mostanában azt csinálja a művésznő, hogy minden lépcsőház zajra felkiállt, hogy apa!, majd amikor ténylegesen megérkezik, akkor mintha semmi nem történt volna, játszik tovább, tudomást sem vesz a dologról. Aztán nagy unszolásra odamegy puszit adni és lassan abbahagyja a szivatást.

A hölgyike ilyenkorra már túl van a vacsorán, de persze még apával is megvacsorázik, mert nem lehet a jelenlétében úgy fogyasztani, hogy ő nem kap belőle. Aztán még játék és 8 körül alvás a hölgyinek, mi meg leszúrjuk magunkat a TV elé, ahol végre az én műsoraimat nézhetjük, jönnek sorra a német sorozatok és vetélkedők, ugyanis minden csatornán ezek mennek. Csudálatos! Morgásnak helye nincs, hiszen tényleg mindenol csak ez van, plusz tegnap is a német topmodell show-t néztük, ami ellen azért nem volt ellenvetés igazán...