Csak tolja, tolja és tolja

A mini-babakocsi azóta is menetben van folyamatosan, már lementünk vele a térképről, mindehova vinni kell. Nagyon kevés alkalom van, amikor úgy kijutunk a lakásból, hogy nincs nálunk. Általában az ajtóban az eszébe jut, felkiállt, hogy "baba" és már rohan is vissza érte és boldog arccal tolja be a lifte, ki a liftől, esőben, szélben, fagyban, mindegy, csak menjen a babakocsi.

Már elkövettem azt a hibát is, hogy a Coop-ban is hagytam, hogy szabadon cirkáljon vele, na abban nem volt köszönet, a vége az lett, hogy be lett kötözve a sajátjába, kapott egy kis hamiját (egyetlen elterelés) és a babakocsi fel lett biggyesztve a nagyra, ami így is általában úgy néz ki, mint egy karácsonyfa, de most még lóg rajta egy mini babakocsi is, már csak egy égősor hiányzik és teljes a kép.

A mostani hétvégén szinte végig esik, ahogy hallom otthon is. Mondjuk a Bandi-tours most úgyis szünetel, mert a vezető haza látogatott munka ügyben. (De azért egy-két söröcske is lecsúszik a barátokkal.) Szóval a góré nélkül csak itt a környéken cirkálunk az esőben, ebben az esőbiztos törpe szerkóban:

Beüzemeltük a skype-ot, azóta folyamatosan lógunk rajta, a Macskahölgy szó szerint, mert állandóan a kamerát szereli és arcokat vág neki, nagyon élvezi, hogy látja magát nagyban. Azt nem tudom hogy dolgozza fel agyilag, hogy Apuci tegnap reggel még itt volt, este meg már Saci nagyival és Árpi cicával együtt látjuk viszont a laptopon. Biztos gond nélkül megérti majd, muszáj is lesz neki ebben a világban ugye, ahol már nem interurbán hívják egymást az emberek...

Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Andris elkezdte a német órákat a héten, innéttől számítva fél éve van, hogy penge legyen.

Nem tudom mekkora segítség leszek neki, mert szétfrusztrál, hogy nem teljesen értem a svejcieket és még ha "rendes" németül is beszélnek, akkor is más a kiejtés és makogok mint egy kisiskolás, legalábbis nekem úgy tűnik. Ha egy német emberrel beszélek, kisimulnak a ráncaim és visszatér az életkedvem.

Úgy tűnik lezárult a "minden svejci csokit azonnal meg akarok venni és enni" korszak, jelentős súlygyarapodás nélkül. Félő volt, hogy esetleg megint szépen megkelek, mint Kemptenben, amikor úgy néztem ki mint J.Lo, sajnos nem fejre. Andris kicsit aggódik a jégkrémek miatt (azok tesztelésén még nem vagyunk túl), mert persze társam volt ebben is, nem egyedül vadultam meg. A hölgyike is tarja a súlyát, ami kész csoda az étvágyát tekintve, de sokat mozog ezek szerint, mert annyi mint otthon volt 2 hónapja.

Kedves román szomszédainknak kénytelen voltam egy cetlit elhelyezni a szélvédőjén, mert hajnali 5-kor pokoli hangosan afterpartizott a verdájában az ablak alatt, ami itt aztán abszolút nem dívik, a svejciek amúgy is mindenért cetlizgetnek, úgyhogy ezt gyorsan adaptáltam is, fegyelmezni kell a népet. A másik kedves orosz szomszédunk Hummerjára nem voltam oly bátor, hogy irogassak, pedig okom lett volna. Kb. 20 éves a srác, tehát épp ideje, hogy legyen egy ilyen autója, biztos meg is érdemelte, nagyon ügyes volt, hogy elballagott a gimiből.

De már csak két hét és költözünk a másikba!!!